Abádszalók nevezetességei
- Emlékművek -

A II. Világháborús Emlékmű

Az I. Világháborús Emlékmű

István király út 1.
  (A Kovács Mihály Általános és Művészeti
   Iskola parkjában)

Mostanra már a hadtörténeti kutatások is igazolták azt az eddig csak inkább településünkön ismert tényt, hogy a XX. század első nagy háborújának az első áldozata abádszalóki volt. Név szerint Kovács Pál közlegény.

Az emlékmű szoboralakjának a rendkívülisége az, hogy a zászlót tartó honvéd arcát a szobrász Kovács Pál fényképéről mintázta. Az emlékmű 1926-ban díszes kerítést kapott. A szoborlábazatán elhelyezett táblákon 202 hősi halott neve szerepel.

Korábbi források a szobor alkotójának vitéz Kemény Simon akkori abádszalóki rajztanárt jelölik meg. Jegyzőkönyvek bizonyítják, hogy az emlékmű kerítésének a tervezését és a kivitelezés felügyeletét valóban ő végezte, de szobrászi munkásságának semmiféle bizonyítéka nem került eddig elő.

Laki Kálmán mellszobra

Deák Ferenc út 12.
  (A Polgármesteri Hivatal parkjában)

A világhírű tudós, biokémikus 1909-ben született Szolnokon. Alig hároméves, amikor Abádszalókra költöznek, és ez a magyarázata annak, hogy világra eszmélésének helyeként önéletrajzi írásaiban és szóbeli visszaemlékezéseiben is településünket nevezte meg.

A műalkotás Györfi Sándor remeke. A Magyar Örökség-díjas művész a 90 centiméteres bronzszobrot 140 centiméteres csiszolt andezit alapra helyezte.

A kompozícióban a gránit elemek száma tizenhárom, amely a Laki-felfedezés faktorára utal. A szoborban egy nagy tudós szellemi hagyatéka, és egy rendkívüli tehetséggel megáldott művész lelke méltó alkotásban találkozott.

Ember Mária mellszobra

István király út 13/1.
  (Az Ember Mária Könyvtár parkjában)

A kiváló író, újságíró, irodalomkritikus, műfordító, a magyar holokauszt-irodalom megteremtője és Európa jelentőségű Wallenber-kutató Abádszalókon született 1931-ben.

Városunk őszinte halálával tiszteleg Ember Mária emléke előtt, hiszen kiemelkedő munkásságának köszönhetően Abádszalók neve bekerült a magyar irodalomtörténetbe. Ugyancsak páratlan hagyatéknak vagyunk birtokában, mert írónőnk abádszalókiként 2001-ben bekövetkezett haláláig azokból a pozitív emberi tulajdonságokból adott példát, melyek hiányától szenved a világ. 

Ugyanis Ő emelkedett lélekkel, termékeny szorgalommal, a mások irányába megnyilvánuló végtelen megértéssel szolgálta a szülőföld szeretetének ügyét.

Abádszalók képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel és az írónő mellszobrának felavatásával fejezte ki háláját. Ugyanekkor vette fel könyvtárunk Ember Mária nevét.

A mellszobor Györfi Sándor Magyar Örökség-díjas szobrászművész alkotása. A 150 centiméteres talapzat süttői mészkőből készült. A 120 centiméteres alakot bronzból mintázta a művész. A kompozíció kifejező erejét rendkívülivé teszi a könyvek fölé emelkedő írónő jellemzően derűt árasztó egyénisége.

Kossuth Lajos mellszobra

Deák Ferenc út 20.
  (A buszpályaudvar előtt)

2010. március 15-én, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján avatták fel Kossuth Lajos (1802-1894) államfő szobrát az autóbuszpályaudvar (Deák Ferenc utca) előtt kialakított kisebb téren. A mellszobor Györfi Sándor szobrászművész alkotása, amely az ifjú, lázadó Kossuth Lajost ábrázolja.

Abádszalók létrejöttének emlékműve

István király út 9.
  (Az "A" épület parkjában)

Az emlékmű Tiszaabád és Tiszaszalók 1896-os egyesítésének emlékére készült, mely egy élére állított csipeszt ábrázol.

A mű két szára a két, egykor külön álló faluból, Tiszaabádból és Tiszaszsalókból egyesített város egységét hívatott kifejezni, amely - ahogy a régi csipesz is korábbam - fából, acélrugóval, barnára festve készült.

Az acélrugó pedig az embereket jelképezi, akik összetartják a két részt.